fbpx

Sokan azt gondolják, hogy a McKenzie torna csak a derék kezelésére alkalmas. Egy kész gyakorlatsor, néhány speciális (főleg homorításos, extenziós) gyakorlattal. Ez azonban így nem igaz.

Robin McKenzie nem akarta, hogy csak néhány sablonos mozdulatot alkalmazzanak. Alapelve: „Figyelj a  betegre”. Fontos megtalálni, mi az adott állapotban a leghatékonyabb segítség a páciensnek.

A McKenzie-féle kezelés a panaszok vizsgálatával kezdődik: hogyan változnak a tünetek a különféle testhelyzetekben és mozgások hatására. A terapeuta megfigyeli, hogy a mozdulatoknak van-e olyan kitüntettet iránya, aminek hatására a fájdalom és annak kisugárzása csökken vagy megszűnik. Mivel az emberek többsége a sok ülő terhelés miatt domború derékkal ül, ezért ez az irány a derékfájósoknak gyakran a homorítás. Emiatt alakult ki az a tévhit, hogy a McKenzie módszer a hátrahajlásos gyakorlatokról szól.

A homorítás több embernek segít ugyan, de nem mindenkinél ez a gyógyulást támogató irány! Valakinek éppen a homorítás fokozza tüneteit! Minél komolyabb a baj, annál fontosabb pontosan megvizsgálni a mozgások hatását a fájdalmakra. 

A “homorításos tévhittel” az is a probléma, hogy a jótékony irány mellett az is számít, hogy milyen erősséggel, milyen adagolásban és mennyi ideig végzik a gyakorlatokat. Fontos lépés az is, hogy mely mozdulatokat kell kerülni. Illetve mikor lehet elkezdeni újra a korábban még veszélyesnek számító mozgásokat. Ha ezeket nem veszik figyelembe a gyógyulás nem lesz teljes. Ami növeli a valószínűségét a tünetek kiújulásának.